A kelta területeken számos bizonyítékát találjuk annak, hogy a druidák különböző írásformákat használtak mágikus célokra. Az ogham a legismertebb ilyen betűvetési forma, de létezett a sokkal kevésbé ismert, és jóval titkosabb írás, az úgynevezett Boilbeloth is, mely ír rendszerre épül. A hagyomány szerint ezt az írást maguktól a fáktól eredeztették: mindegyik fa lediktálta a saját jelét annak az öreg mágusnak, kinek neve az idők folyamán feledésbe merült. Más források szerint a fák elnyerték a jelüket a Fák Csatáját követően (i. e. 400). Ami viszont bizonyos, hogy ez az írás kb. húsz sagában van említve összesen. Az alábbi képen a wales-i és az ír verzióik is láthatóak a betűknek:


Csak a legszentebb dokumentumokat írták le ezekkel a jelekkel, és csak a druidák voltak képesek olvasni. Tradicionálisan használták még istennevek írására szent tárgyakra és szigillumként a levegőbe rajzolva az erők megidézésére.Az Oghamot inkább Wales, Cornish területén és a bretonok körében használták, a Boibeloth pedig Írországban, a Man-szigeteken és Skóciában volt használatos.A kelták híres elveszett Ferilt könyvei számos említést tesznek a Boibelothról, és annak elődjéről, az elfeledett Gortigern írásról, mint divinációs eszközökről. Kérdéseket írtak le egy üres papírra, melyet egy vastál belsejében szénné égettek, és ott kirajzolódtak a válaszok. 
az oldal nem létezik